Pszichiátriára küldött az orosz bíróság egy amerikai foglyot
A férfi azt állítja, hogy a CIA üldözi őt.
A férfi azt állítja, hogy a CIA üldözi őt.
Marco Rubio külügyminiszter pénteken közölte, hogy Oroszországnak fogy az ideje, hogy meggyőzze a Trump-kormányzatot arról: komolyan gondolja az ukrajnai béketárgyalásokat, és nem csupán időt akar nyerni.
Egy lakónegyed kellős közepét érte a támadás, hat gyerek is az áldozatok között van.
Azon megy a vita az EU-n belül, hogy ki finanszírozza a Starlink-helyettes internet árát.
Az érsek háborúról, békéről és a túlélőcsomagról is beszélt egy interjúban.
Az orosz–ukrán háború talán legnagyobb áldozatai az ukrán gyerekek, de ezen túl is nagyon hosszú az oroszok által elkövetett bűncselekmények listája. Az EU külügyi főképviselője szerint rendkívül előrehaladott az orosz háborús bűncselekményeket vizsgáló bíróság felállításának ügye.
Jeles professzorok szerint az USA elveszíti a világ felosztásáért zajló versenyt – ennek persze a grönlandi blamázs csak egy része. Nemzetközi lapszeme.
Az ellenzéki pártok időt kérnek a felkészüléshez, de egyes források szerint az ukrán elnök már akár júliusban is a szavazóurnák elé hívná az ukránokat.
Az amerikai elnök zavaros fenyegetése alapján az USA az orosz olaj vevőin keresztül büntetné Moszkvát. Magyarország az orosz olaj egyik vevője, nem mellesleg pedig az Egyesült Államok fontos, több mint 9 milliárd eurós exportpiac Magyarországnak. Így az esetleges vámok és büntetőintézkedések hatalmas pofont jelentenének.
Márciusban az ukrán vasút oldalát törték fel, most megérkezhetett a válasz a támadásra.
Vlagyimir Putyin nemrég javaslatot tett arra, hogy hogyan kellene kiszorítani Ukrajnában Zelenszkijt a hatalomból, Donald Trumpnak azonban ez nem tetszik.
Nemzetközi lapszemle a béketárgyalások játszmáiról, Orbán szerepéről, Trump és Putyin birodalmi törekvéseiről és a Signal-botrányról.
A vád szerint „Oroszország alkotmányos rendjének erőszakos megváltoztatására irányuló cselekményekben” vettek részt.
29 ország – közöttük Ukrajna – vezetője, az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára vett részt azon a párizsi megbeszélésen, ahol az EU- és NATO-tagállamok Ukrajna támogatásáról és egy esetleges szárazföldi fegyverszünet esetén a katonai szerepvállalásról egyeztettek.
Harminc ország vezetői ültek össze Párizsban, hogy Ukrajna támogatásáról tárgyaljanak.
Az ukrán elnök Párizsban újságíróknak adott interjút a háború és a diplomáciai tárgyalások mostani állásáról. Ekkor hozta szóba Vlagyimir Putyin életkilátásait.
A külügyminiszter azt is bejelentette, hogy megegyezés született a magyar–orosz együttműködés fokozásáról.
Szvitlana Szlipcsenko szerint a magyar politikai megosztottság is csak az orosz propaganda malmára hajtja a vizet.
Az oroszok több feltételt is szabtak a fekete-tengeri tűzszünethez, míg az ukránok bejelentették, hol nem akarnak orosz hadihajókat látni.
A Nobel-díjas magyar tudós arról írt, hogy megtapasztalta, milyen a háború sújtotta Ukrajnában élni.